1956. október 23-án a lapokban még nyoma sem volt a forradalomnak. A világpolitika hírei melletti kis színesekben azonban érdekességekre bukkanhatunk.
Október 23-án reggel a sajtót olvasva még „normális” napra virradhattak az emberek. Gerő Ernő hazatért Jugoszláviából, a lengyel párt új vezetője, Gomulka elvtárs beszédét oldalakon át közölték a lapok. Az időjárás „Földközi-tengeri” volt, 18-21 fok közötti hőmérséklettel. Számos cikk foglalkozott a mozi újdonságaival, a Körhinta című filmmel és a Hannibál tanár úrral. A szerencsében bízók szinte minden újságban megtalálták a Békekölcsön aktuális sorsolásának nyereményjegyzékét. Aki pedig még bátrabb lett volna, az számos cikkben találkozhatott a rendőrség figyelmeztetésével az új „piramida-játék” kapcsán.
Talán a szocialista erkölcs jegyében, de alkoholról sem esett sok szó. Néhány vidéki lapban beszámoltak a szüreti munkák folyásáról, a Népszavában pedig vita bontakozott ki a csehszlovák sörért magyar bort kínáló külkereskedelmi megállapodásról.
Az újvidéki Dolgozóban azonban feltűnt egy érdekes cikkecske:
„HATÁSOS ALKOHOLELLENES SZER — Amerikában új alkoholellenes szert találtak fel. Ezt igen hatásosnak tartják két okból is: megutáltatja az alkoholt, aki pedig mégis iszik, csúnya vörös szín önti el a bőrét és az emberek nyilván kicsufolják az ilyen notorikus részegest. Az uj szert temposil-nak hívják.”
A Temposil citrált kalcium-karbimid (más néven kalcium-ciánamid), ami megakadályozza az alkohol bomlása során keletkező acetaldehid lebomlását a szervezetben. Így az alkoholfogyasztás után már 5-10 perccel felléphetnek a kellemetlen tünetek, amelyek 1-2 órán át tartanak: izzadás, légzési nehézségek, szapora szívverés, hányinger, a bőr kivörösödése és a fejfájás. Ezt követően a páciens letargiás állapotba kerül.
A szert 1955-ben szabadalmaztatta az Ontarioi Alkoholizmuskutató Alapítvány, Dr. Ken Ferguson és Dr. Gordon Bell kísérletei alapján, akik annak működését saját magukon tesztelték. Az ötvenes-hatvanas években több kutatás is zajlott a hatásosság vizsgálatára, akkor még 50 milligrammos tabletta formájában.
A hasonló gyógyszerek hatásmechanizmusa miatt azokat csak olyan függőknél lehet alkalmazni, akik maguk is gyógyulni szeretnének, és akiknél az alkohol megvonása nem okoz azonnali súlyos tüneteket. Emellett javasolt a kiegészítő kezelés, például pszichoterápia is. Ilyen esetekben viszont a Temposilt a korabeli kutatások más szereknél kevesebb kellemetlenséget okozó, mégis hatékony megoldásnak találták.
Ma már jellemzően más megoldásokat alkalmaznak hasonló hatásmechanizmussal (így pl. az Antabuse márkanéven forgalmazott diszulfirámot), de a szer a mai napig kapható Amerikában, hosszan ható injekció formájában. Egyetlen injekcióval 3, 6 vagy 12 hónapig kitartó adagot juttatnak a szervezetbe. Nagy hátránya, hogy a nyilvánvaló alkoholos italokon túl minden alkoholtartalmú ételtől, egyes szószoktól, az ecettől és az alkoholtartalmú gyógyszerektől (például köhögés ellen adott szirupoktól) is tartózkodni kell.
(Fotó: Pixabay)
Leave a Reply