Skót ördög, New York-i özvegy, mexikói humor

Mindenszentek, Halottak napja, Halloween… különleges, kellően sötét italok és bizarr mexikói szokás az ünnepekre.

Islay legrégebbi, engedéllyel rendelkező főzdéje, a Bowmore egy évtized után visszahozza a The Devil’s Casks sorozatot. Az eredeti trilógia 2013-15 között került piacra, és sherrys hordók használatával mutatta be a whisky sötétebb, gazdagabb oldalát. A név egy helyi legendából ered: az ördög egyszer állítólag bement Bowmore falu kerek templomába, ahol észrevette, hogy nincs sarok, ahol elbújhatna. A helyiek ezt követően egészen a lepárlóig üldözték, ahol elbújt egy, a skót szárazföld felé tartó whiskyshordóban.

Most két új tétel került piacra: a The Devil’s Casks 10-Year-Old az eredeti ötlet újragondolása, míg a The Devil’s Casks 22-Year-Old magukból az eredeti tételekből használt fel két megmaradt hordónyit, amelyek egy további évtizedet érlelődtek.

Dr. Calum Fraser blendingmester szerint „a The Devil’s Casks a Bowmore egyik legemlékezetesebb limitált kiadásává vált a modern korban, amelyben a helyi folklór mellett a lepárló karakterének egy intenzív, ízgazdag kifejeződése is megjelent. A sherryhordó testes, édes, sötét gyümölcsös befolyása csodásan elegyedett a Bowmore tőzegfüstös-tengeri sós jellegével. Azzal, hogy visszatértünk a szériához egy évtizeddel később, lehetőségünk nyílt felfedezni, mi tette ezeket az italokat annyira egyedivé, hűséges fogyasztóinknak pedig esélyük nyílt újra megkóstolni ezeket a már-már elfeledett gyöngyszemeket.”

A tízéves tétel elsőtöltésű Oloroso sherrys hordókban majd elsőtöltésű Pedro Ximénez hordókban érlelődött. Ízében sötét gyümölcsök, gyümölcskenyér, kakaó- és juharszirup-bevonattal, miközben mindent átjár a füstösség. Az 56,6% alkoholtartalommal palackozott ital javasolt fogyasztói ára 70 font.

A 22 éves tétel hasonló pályafutást járt be, azonban újratöltött Oloroso hordókban kapott még egy végső érlelést. Ebben égetett gyümölcs, melasz, sós tölgy és medvecukor ízei is felfedezhetőek. Hordóerősségű, 59,6%-os, 380 fontért.

A tízéves tételt a The Whisky Shop-nál lehetett előjegyezni, a 22 évesből pedig azok vásárolhatnak, akiket október 31-én a tízéves vásárlói közül kisorsolnak. A lepárlónál december 1-től lesznek elérhetőek, a megmaradt palackok pedig 2027-ben további helyeken is megjelenhetnek.

A brooklyni Widow Jane lepárló októberben dobta piacra a Black Opal Bourbon második kiadását, amely a legrégebbi és legritkább tételeik házasításából született. Az alapot Tennessee-ben és Kentuckyban lepárolt bourbonök adták, melyeknek érlelése a Widow Jane évszázados raktárépületében fejeződött be, a tengerparti Red Hook városrészben, amely egykor a hajózásról, ma viszont kulturális életéről híres. A lepárló- és blendingmester Sienna Jevremov több mint 50 hordót kóstolt meg, mire összeállt a Black Opal terve.

A házasított italok 13 hónapot töltöttek japán Mizunara tölgyhordókban – majdnem egy évvel többet, mint a 2024-es, eredeti Black Opal. A Mizunara vagy japán tölgy (Quercus crispula) Hokkaido hegyei között őshonos. Kivágást követően 12 hónapon át szárítják, majd közepesen égetett, enyhén pörkölt hordókat készítenek belőle. Az igen porózus és alacsony tannintartalmú hordók intenzív, különleges ízt kölcsönöznek a bourbonnek.

Jevremov elmondása szerint idén azzal kísérletezett, hogy a húszéves whiskey-kre milyen hatással van a hosszabb hordós érlelés. Az előző tételhez képest intenzívebb szantálfás, füstölős és fűszeres jegyeket kapott, miközben nem veszett el a gyümölcsösség sem.

A hivatalos leírás szerint illatában vaníliarúd, narancsos palacsinta, eszpresszó, tengeri só, liliom; ízében canelé (Bordeaux-i cukrászsütemény), kandiscukor, manukaméz, fehér miso, azukibabpép, tömjén, csokoládés narancs; lecsengésében karamellizált gyökérzöldségek, fahéjas fagylalt, kakaóba forgatott kávébab, fekete melasz és mentás csoki.

A Rosendale bánya karsztvizével hígították 49,5 százalékosra. Összesen 3300 palack készült, javasolt fogyasztói ára 500 dollár. Fogyasztását tisztán ajánlják.

És ha már New York-ban járunk: november 2-án, a Día de Muertos második napján a PATRÓN Tequila igazi mexikói stílusban ünnepli majd az előttünk jártakat a The Stand klubban. A La Última Risa, az utolsó nevetés az est címe, amely az úgynevezett calaveritas literarias hagyományára épül: az „irodalmi koponyácskák” szatirikus, olykor gúnyos, humoros versek, amelyeket az élők elsősorban egymásnak írnak, és gyakran úgy jelenítik meg bennük a címzettet, mintha halott lenne. Ily módon ki tudnak fejezni olyan érzelmeket is, amelyeket komoly formában nehéz lenne, de a politikai szatíra eszközeként is felhasználták őket. Az est fő fellépője Sofía Niño de Rivera mexikói standup-sztár, aki elmondta: „a Día de Muertos nem csak arról szól, hogy hiányoljuk azokat, akik már nincsenek velünk. A calaveritas literarias tulajdonképpen az eredeti roast, és az ünnep egyik legjobb része, amikor a családtagjaidat froclizod egy jó pohár tequila mellett.” Mellette fellép még Jesus Trejo, Chingo Bling, Cris Sosa és Jilberto Soto, az est házigazdája pedig a standupos, színész és író Xazmin Garza.

A Patrón egy koktélreceptet is javasol az estére, a hagyományos mule egy változatát, amelyet a szellemeket hazakísérő cempasúchil vagy bársonyvirág (büdöske) tesz teljessé.

PATRÓN TÍA MULA

  • 50 ml PATRÓN Silver
  • 20 ml ST~GERMAIN® bodzalikőr
  • 20 ml friss limelé
  • 90 ml gyömbérsör
  • + limehéj és bársonyvirág díszítés

Az ital jéggel feltöltött Highball pohárban készül.

Leave a Reply

Up ↑